Hoi!: november 2009

Henna és indigó

Anyu áttért a természetes hajfestékre. Az ősz hajat a henna és indigó fele-fele arányú keveréke tökéletesen befesti két óra alatt barnára.
100%-os, testfestés minőségű hennával és indigóval próbálkoztunk. Gyors netes keresgélés után rájöttünk, hogy a hennás hajfestékek többnyira csak tartalmaznak hennát is.

Egyébként egyszerű a használata: A hennát citromlével trutyisra kell keverni, majd meleg vízbe állítva pihen 2 órát. Utána az indigót sima vízzel kell trutyisra keverni. Majd a két trutyit összekutyulni, és felkenni.
Két órát kell a fejen hagyni.

A lakást a szúrós ammónia szag helyett a henna kellemes spenótszaggal tölti meg. Egyébként mire anyu felkente a cuccot a hajára pár perc alatt, a tenyerét a henna enyhén téglavörösre színezte. Az indigós tálka mosása közben meg elfeketedett a tenyere. A fület és a nyakat viszont valamiért nem fogja meg egyik se. De tenyérről is pár nap alatt lekopott.

Egy festés mostani font árfolyamon számolva kijön 1500 Ft-ból.

Kimerítő olvasmány a témában: http://www.hennaforhair.com/freebooks/hennaforhair.pdf

Volt egy nemfogadott hívásom Svájcból. Visszahívtam a számot, de egy távolkeleti akcentusú nő vette fel kéjelegve. Sejtem, ki hívott a zürichi kupiból.

www.eushorts.hu oldalról:

Te hogyan definiálnád PR cenzúra nélkül az országodat egy mondatban? Erre a kérdésre kerestük a választ európai körutunkon.

Magyarország

„Valami majd lesz, de az is csak a jövő nyáron”

Nyögünk a múlt alatt, mégha nem is voltunk részesei. Nem jó a régi, de nem értjük az újat…és különben is mást akartunk. Mindenesetre egyre többen képesek a megörökölt melankólián túllépni, és újszerű, szellemes alkotásokkal előrukkolni, ha nem is hirdetve, de legalább remélve a közeli jobb jövőt. Lelkesedés és tehetség tehát bőven akad, és talán a lehetőségek is bővülnek. Az illetékesek egyre profibban koldulják össze a filmre valót, s egyre több színvonalas, formabontó alkotás születik. Ki tudja hamarosan talán azt is elérjük, hogy Cannes-ban ne úgy konferálják fel filmjeinket, hogy képzeljék a magyarok ennyiből is tudnak filmet csinálni.

Pár apróság:

Londonban mindig éjfél körül fekszem, és nem is nagyon bírok tovább fent maradni. Amióta megérkeztem, hajnali 4 előtt még egyszer se feküdtem le aludni. Még akkor se, ha csak pár órát aludtam előző éjszaka. Ráadásul képes vagyok délután kettőig aludni. Füldugó nélkül (aminek használata nekem Londonban alap).

Budapest sötét város. Talán a köd teszi, de kifejezetten sötétnek tűnt esténként. Korábban nem volt problémám Józsefvárossal, de most nagyon nem akaródzott sötétben mászkálni benne.

Szóval enyhén paranoid lettem, és ezen egyáltalán nem segített, hogy idejövetelem előtt pár héttel kirabolták M-et, majd az itteni első reggel a József utcában egy dagadt strici a kurvájával ordibált a mobilján (hogy hogyan fogja kibelezni valamiért), pár nappal később a Népszínház utcában valaki segítségért kiabált, amikor mentem hazafelé, ma meg a 99-es buszra várva egy srác úgy sltált el mellettem, hogy közben a pillangó kését nyitogatta (unaloműzésből, gondolom).

Találkoztam ma Szamantával a kulcsok miatt, meg reméltem, hogy majd elvisz abba a lakásba, ahol a cuccaim vannak. A hófehér spitze helyett a szőke mádámját hozta magával, aki a beszélgetés elején félpercenként közbevágta, hogy "Szamantának erre nincs ideje" vagy "Szamantának más dolga is van". Később lenyugodott, és megértő lett. Én is az voltam.

A kulcscsomó nem az enyém volt, így Szamanta kidobta a Meki kukjába. Továbbá felhívattam fele a Saci nevű embert, akihez a cuccok kerültek, de ő meg azt mondta, hogy ott tükör (már) nincs. Zsákutca, feladom. Valaki nyilván hazudik, de nekem meg holnap indul a gépem. Pár percet még beszéltem a mádámmal, Szamanta közben - az izgalmakra való tekintettel - az "Elááájulok.." ismételgetésével múlatta az időt.

Holnap vissza Marlonhoz, és megpróbálni kicsikarni belőle a tükör árát. A lakás majdnem kész.

Na szóval.

A lakóim kiköltöztek szó nélkül október 13-án, én pedig kedden érkeztem. A lakás szétbaszva, az antik falitükröm ellopva. Írok Henriknek, hogy vagy sürgősen lesz tükröm, vagy megyek a rendőrségre. Marlon hív két nap múlva svájci számról, hogy ő nem igazán tud semmit, de egy csajnak odaadta a kulcsomat, hogy vigye el a virágokat a lakásból, és hívjam fel. Leszarom, nem fogok én intézkedni helyette.

Végül beláttam, gyorsabb, ha én intézkedek. A csaj megadta egy Szamantának a számát, akinek a kulcsot adta a virágszállítás után. Szamanta azt mondta, a Marlon kérte, hogy vigye el a cuccait a Rákóczi 61-be. Kulcs miatt holnap találkozok vele a Blaha meki előtt. Egy hófehér spitzről fogom felismerni.

Szamanta nem szalsztotta el az alkalmat, hogy elmondja, régóta ismeri a Marlont meg a Henriket, és eddig mindenhonnan kibaszták őket az albérletből. Valamint, hogy ha legközelebb találkozik a Marlonnal, akkor kitapossa a belét, amiért vele lopatta el a Marlon a cuccaimat. Úgy legyen.

Már csak egy markos legényt kell szereznem, aki visszaviszi a tükrömet, mert nem 5 kiló.

P volt a GR profilom 8000. látogatója.

Kicsiavilág megint.

Tegnap találkoztam a kertész utcai Vittulában egy fickóval, aki olyan 100 méterre lakik onnan, ahol én laktam egy évig Maida Vale-ben, Londonban. Mindketten ugyanott szálltunk le a metróról, és ugyanabban a Tescóban vásároltunk, anélkül, hogy egyszer is találkoztunk volna. (Az én részemről biztos emlékeznék rá, h láttam volna. :) )

Első éjszaka nem volt gusztusom itt aludni. Éjféltől hajnali háromig fel-alá mászkáltam és mérgelődtem. Végül átmentem M lakásába, és ott aludtam. Reggel visszamentem a lakásba, és elkezdtem ganézni. 24 óra után feküdtem csak le egy mosási ciklusra, majd megint nyomtam estig. Fél úton tartok.

Két ismerőssel beszélem, akiket szintén kiraboltak a bérlőik. A rendőrségi feljelentések ellenére még mindig nem történt semmi, pedig már 5-6 éve történt mindkettő. Ez nem túl jó hír.

.

Ritkán veszek zokon bármit is, de most úgy érzem, nagyon aljasan viselkedtek velem szemben.

.

The Tory research identified Hackney in east London as the borough with the highest proportion of housing benefit dependence – just under 42 per cent.

Isten hozott minálunk! :)