Holnap állásinterjú. Nem izgulok.
Ezt a mostanit egy telefonos interjú előzte meg, ami annyira, de annyira unalmas volt, hogy közben a bolyhokat szedegettem a szőnyegről. Viszont kiderült, hogy az önéletrajzom telibe talált: a hirdetésből ugyan nem derült ki, de a telefonos beszélgetés alapján ennél a cégnél pontosan ugyanazt kellene csinálom, amit az elmúlt 5 évben csináltam. Nem csak általában, hanem pontosan. Hát nagy kihívásoknak nem nézek elébe, viszont az esélyeimet növeli. Valamint a fickó elejtett egy olyan megjegyzést, miszerint másokkal vízum gondok vannak, és velem szerencsére nem kell ezzel bajlódni. Továbbá azt is mondta, hogy a holnapi állásinterjún megmutatják a szobámat. Ezek az apró részletek csak most ugranak be, ahogy írom ezt a bejegyzést. Tegnap valszeg a bolyhok kötötték le a figyelmem nagy részét.

Más. A macitelepről úgy döntöttem, kilépek. Ugyanaz a történet kezd kibontakozni, ami pár hete B éttermi pályafutásának rövidségét eredményezte. A kisfőnök kényszeresen bizonygatja a ranglétrán elfoglalt helyét, amit én egyébként soha nem kérdőjeleztem meg. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy múlt vasárnapi beszólásaiért még aznap elnézést kért, ellenben tegnap ugyanott folytatta, ahol vasárnap abbahagyta. Most csak egy zavaros magyarázkodásra futotta az egyik beszólása után.

Továbbá tegnapelőtt letoltam hajam. A macitelepen óriási sikerem volt, az emberek a tenyerembe adták a borravalót a közös köcsög helyett. Persze én jófiúként mindent a közösbe tettem.

Egyébként egy másik ablakban per pillant annak a levélnek a megfogalmazásán rágódom, amit a mostani főnököm fog válaszként elküldeni egy harmadik cégnek, akik referenciát kértek rólam tőle. Most komolyan, van ennek a referenciás marhaságnak a mai világban még bármi értelme?! Még csak nem is cselédlánynak jelentkeztem.

Egyébként már csak három banán figyel a hűtőben. Remélem létezik banánkúra, mert akkor holnap kipipálhatom: megvolt. Egyúttal irány megint a nagybani.

Mellesleg az állásinterjú szerintem tök jól sikerült (kop-kop). Viszont bekaptam a közepén egy övön aluli kérdést: "És a kukázás hogy megy?" Öööööö.... izé...
Végül is kifejtettem a nézeteimet az esztelen pazarlásról, meg a fenntartható fejlődésről, amit ők igen kedvezően fogadtak, sőt, a második fele őket is foglalkoztatja régóta. Egyébként kerek perec megmondták, hogy megguglizták mind az email címem mind a nevem, és még a youtube-on elmentett klipjeimet is megcsodálták. :)

Hazafelé azon gondolkodtam, hogy vajon megtaláltak-e rólam a meztelen képet. De valszeg nem, mert guglin keresztül nekem se sikerült. Viszont ezek után A is rákeresett magára, és kiderült, hogy nem vigyázott eléggé, mert az egyik fórumos bejegyzése (ki nem találtam volna: madonnás) egy tátongó dimenziókapuként üzemelt a buzivilág felé. Javítva. Nézzük mit dob ki a gugli a barátaim nevére. :)

Ma éktelen fákkolásra ébredtem. A lakótársam orrcseppet cseppentett a szemébe. Szegény percekig nyüszített, miközben a szemét mosta a csap alatt. Sziasztok kozmetikai cégek! Hogy vannak a nyuszik a laborban?

Bassza meg!

Holnap állásinterjú: jessz!
Van-e olyan ruhám, ami megfelel a dresscode-nak: nooo

Nagyon-nagyon remélem, hogy a lakótársam mégsem annyira kicsi, mint amilyennek gondolom.

Üzen a gépház.

Az előbb megnéztem a blog forgalmát a statcounteren, aminek a kódját a hozzájárulásotok nélkül becsempésztem a blogba cirka 3 éve. Bicsibocsi. A látogatottságomról diplomatikusan annyit, hogy már nem én vagyok a gyakoribb látogatója a blognak. :)
Szemezgetés a statisztikából (elmúlt pár hét adatai):
- Magyarország toronymagasan vezet a "látogatók területi eloszlása" listán, viszont van visszatérő látogatóm Belgiumból, Németországból, valamint egy egyszeri, eltévedt lélek Bulgáriából.
- Böngészők közül a Firefox viszi a pálmát 72%-os aránnyal. A Caminó is ott van a Safarival (22% tandemben). Az Internet Explorer, az Opera, meg még pár csodabogár pedig a maradék hat százalék alatt nyomorog. Helló te belgiumi exploreres!
- A Linux sajnos még mindig nem nyerő nálatok. Habár az almás olvasóktól sose mernék ekkora áldozatot kérni, de az ablakosok igenis próbálják ki a Linuxot. Pikk-pakk feltelepül a gépre, és ha nem tetszik (kétlem), akkor ugyanolyan egyszerűen meg lehet tőle szabadulni. Egyébként a Windows Vista szégyenteljes 2 százalékot tudott összekaparni, ami még a Linux eredményénél is sokkal kevesebb. Ennek mondjuk örülök.

Azért érdekelne, mitől szakadt pont most el
a cérna annyi évtized után. Meg az is,
hogy lesz-e aláírasgyűjtés, meg élőlánc, stb. :)

Szűkös anyagi helyzetem újabb és újabb praktikákra kényszerít rá, aminek végül is örülök. Most például az internet segítségével felfedeztem, hogy a viszonylag tiszta életvitelemnek (értsd: nem vagyok autószerelő) köszönhetően a közönséges sziksó tökéletesen helyettesíti a mosóport. Jóval olcsóbb, és még a környezetet se terheli foszfátokkal és egyéb vegyszerekkel. Szikesebb területeken élők a talajfelszínből is kitermelhetik egy bögrével.

Hölgyeim és uraim, íme a spanyolviasz!

nem tudok aludni. pörgök a sok cukor miatt, mert nem vagyok hozzá szokva. dél után már úgy látszik nem szabad cukros ételt ennem (kurva banán kenyér).
mindjárt hajnali öt óra. nincs jobb ötletem, mint kimenni megint a piacra.

egy fenét!

Banán buli!

Ma kimentem a New Covent Garden gyümölcs nagybanira kukázni. Habár a többiek azt mondták, hogy hat előtt érdemes menni, nekem tíz után sikerült odakeverednem. Ennek az lett az eredménye, hogy a kukásautókkal kellett versenyt futnom, de végül találtam olyan kukát, amit még nem ürítettek ki. Zsákmány: pár marék barack, kábé egyhavi banán adag :), plusz két paradicsom. Több zacskó sajnos nem volt nálam, valamint a rossz pakolás következményeként a barackok útközben elpépesedtek. De a banán már a hűtőben figyel!

Hogy ne pukkanjon rám a sok banán, kénytelen leszek a nagy részét feldolgozni. A mai próbálkozásom a banán kenyér lesz. :)

Hajnal ötkor csörgött az óra. Kaptam két puszit, majd visszaaludtam. Reggel már egyedül ébredtem. És ez most így lesz megint egy jó darabig.

A bringámért a Buckingham Palace Road 9. elé, a Victoria Coach Stationhöz kell mennem.

A tegnapi kukázott kajától semmi bajom nem lett. Ma is megyek.

Tekintettel szűkös anyagi helyzetemre, elkezdtem keresgélni a neten londoni ételosztásokra. Pesten is ettem már ingyen kaját a hajléktalanokkal (finom, vegetáriánus, krisnás kaja), viszont Londonban úgy tűnik, elég ritkán és tőlem messze osztanak ételt. Utóbbi mondjuk érthető; gazdag környéken lakom.

Szóval végül a freeganizmusnál kötöttem ki, ami - többek között - a kukázásról is szól. Rengeteg fórum hozzászólást nyálaztam végig, mire rávettem magam az első kukázásra. Már túl is vagyok rajta. És tömött táskával tértem haza. Részletek alant.

Amit eddig nem tudtam, az az, hogy az élélmiszer üzletek (Tesco, Sainsbury, Iceland, Marks & Spencer, stb) rengeteg élelmiszert dob ki, mert vagy másnap lejár a szavatossága, vagy a rekeszben megsérült az egyik tétel, vagy csak kell a hely az új árunak. Temérdek hozzászólást olvastam olyan emberektől, akik életvitelszerűen kukáznak, mert őrültségnek tartják az ilyen pazarlást. Én személy szerint mindent megeszek otthon, mert nem érzem megengedhetőnek, hogy ehető élelmiszert dobjak a szemétbe, csak azért, mert anyagilag megengedhetem magamnak. Szóval az internetről összegyűjtöttem pár környékbeli közért címét, és elindultam. Az első négynél nem találtam meg a kukát; valszeg elzárt helyen tárolják. De amikor már pont kezdtem elcsüggedni, ráleltem három M&S kukára az Oxford street mögötti egyik sikátorban. Felemeltem a tetejét, és bingó! Mindhárom kuka telis-tele élelmiszerekkel, műanyagzsákokba tömve. Annyira elképedtem, hogy csak álltam, és néztem, mennyi minden sértetlen áru van kibaszva a kukákba. Mire észbe kaptam, és elkezdtem pakolni, megjelent a biztiőr, aki udvariasan(!) megkért, hogy távozzak. Persze elkezdtem feleselni, de ő annyira rendesen hangnemben beszélt velem, hogy gyorsan leállítottam magam. Elvégre igaza volt: a M&S területén kukáztam, ami magánterület. Mégha csak két méterre is hatoltam be a kapualjba. Legközelebb gyorsabbnak kell lenni.

Zsákmány: öt csomag előre csomagolt szendvics, csomagonként 4 db, különböző feltétekkel. A csomag darabja 3,25 Font, ami számomra mondjuk elképesztően drága. A display until augusztus 10, tehát ma még simán ehető. Egyet be is nyomtam, a másik négyet fagyasztom. Hangsúlyozom, hogy a szendvicsek eredeti és sértetlen - műanyagdoboz - csomagolásban voltak, valamint a műanyagdobozok se közvetlen a kukába, hanem tiszta - szintén műanyag - szemeteszsákokba voltak rakva, és csak ezután dobták az egészet az egyéként tiszta kukába. Tiszta persze, mivel nem háztartási szemetet dobnak bele, hanem csomagolt élelmiszert.

Közben felvettem a kapcsolatot más kukázókkal is, hátha van valakinek kezdve közösen kukázni.

Itt egy rövid videó a témában: http://www.green.tv/freegans

Juhé! Megkaptam a pultos melót, amit annyira akartam. Egy hatalmas medve diszkóban fogok sört csapolni szombatonként, jó pénzért. Viszont van egy kis dilemmám. Fizetik a taxit, de csak haza. Viszont a hely meglehetősen messze van ahhoz, hogy reggel hatkor ne legyen kedvem hazabicajozni. Odafelé viszont oda kell valahogy jutni. Ki kéne derítenem, hogy befér-e a taxiba. Elvégre gyerek bringáról van szó.

Továbbá talán felvesznek egy napi két órás melóra egy szakácsiskolába. A falat kell lemosni a nebulók után. De csak minimál órabért fizetnek, úgyhogy egy hét alatt kicsivel több mint a felét fogom csak megkeresni annak, amit a medve diszkóban egy éjszaka alatt. Ez van, kell a pénz.

A sok örömhír miatt ma eggyel több adag kaját ettem, mint amennyit a heti gazdálkodási terv* engedélyezett volna. :)

*heti kábé 10 fontot fordítok élelmiszerre. minden ki van falatra számolva.

Az alsó képen látható kétnyelvű felirat pont ilyen formában van kirakva szinte mindenhol Indiában. De ezt most Bethnal Greenben lőttem, egy panel kapu fölött. Van itt még sok más is szanszkrit betűkkel: táblák, cégérek, közérdekű feliratok, valamint a szemetszsák használati útmutatója. Egyébként az "indiai negyedben" eddig minden közértben volt cica. Mármint élő, magát nyalógatós fajta. Miközben fél szemmel a macskát figyeltem, arra gondoltam, vajon Berlinben vannak-e cicás boltok. Valakinek biztos nagyon tetszene ott.

Judith kérdése, amit sokáig nem tudott magának megválaszolni.
Lassan számomra is aktuálissá válik.

Olvasgatom a reggeli mellett a múlt heti HUMO-t, mikor is a szemembe ötlik a metró állomás neve, ahol lakom: Warwick Avenue. Úgy tűnik, egy Duffy nevű hölgy énekel mostanában egy nyálas dalt a metró megállónál megvallott fel is út, le is útról. Mostmár tényleg megguglizom a környéket. Addig is: összeesküvés elméletekkel, meg más, ezoterikus tudományokkal foglalkozók hozzászólásait várjuk a szerkesztőség címére. A borítékra ne elejtsék el ráírni: "menj inkább dolgozni, te fasz!". Köszönjük.

Nocsak! Sylvia Plath 5perc tekerésre lakott tőlem, a Chalcot Square-en. Nem csoda, hogy mélakórt kapott; én is kezdem lassan zuglóinak érezni magam. De ettől függetlenül most ráverek a mellemre: ilyen környéken lakom ám!

London city, drug city.

Konyhában ücsörgés közben pont rálátni a szomszéd konyhájára és fürdőszobájára (habár ez utobbi ablakán fólia van). Egyik este kisebb összejövetel volt náluk, és a társaság - ahogy az mindenhol lenni szokott - valahogy beragadt a konyhába. Csak a házigazda és a csaja szaladgáltak ki felváltva a wc-re fél óránként félreérthetetlen mozdulatokkal felszippantani valamit a belső párkányról. öö..

Vagy valami rettenetes, de kötelező családi összejövetel lehetett, hogy muszáj volt megállás nélkül betépve levezényelni az estét, vagy csak az istennek se akarhatott beütni a cucc. Másra nem tudok ép ésszel gondolni.

jut eszembe! foundry itt: www.foundry.tv
ennyi sok szép bringás legényt is ritkán látni egy helyen.

A wc-s történet trágár jellege miatt jöjjön inkább egy zöld karikás történet:

Meló híján hamar ráálltam a teszkóban a sárga színű "reduced price" címkék keresésére. Általában 50% körüli az árengedmény, cserébe pár napon belül lejár a termék szavatossága. Sebaj! Polcról a kosárba, kosárból a táskámba, onnan pedig a fagyasztóba. Ott még kidekkol plusz egy hetet is. Tegnap azonban nem a fagyasztóból vettem elő azt a pizzát, aminek ugyan csak tegnap járt le a szavatossági ideje, és mégis nagy penész foltok voltak rajta. Ismerve a hazai teszkós történeteket a homáron, kemény menetere számítottam. Kellően fel is cukkoltam magam a meccsre.
- hi, I'd like to return this pizza, coz it's got green stains on it, though it only expires today.
- do you have the receipt, sir?
- no, but i've bought it here, i can show it on the shelves.
- you must have kept it outside of the frigerator for more than 20 minutes, that's why..
- i didn't, so i want to return it.
- allright, you want your money back or exchange it for another product?
- some chocolate pudding will do
- ??
- joking. the same pizza please.

Legközelebb egy félig elfogyasztott termékkel próbálkozom. Annyi teszkó van a környéken..